Szakmaiságomban meghatározó a pszichodinamikus gondolkodás, különösen az áttétel-fókuszú pszichoterápia és a mentalizáció szemlélete. A pszichodinamikus jelző egy ernyőfogalom, több irányzatot foglal magában. Ezekben mind közös, hogy a lelki működés megértésében kiemelt szerepet tulajdonítanak a tudattalannak. Itt nemcsak elfojtott emlékek vannak, hanem fel nem ismert szándékok, belső konfliktusok, önértékelésünk sérülései stb. A pszichodinamikus szemlélet szerint a személyiség formálódásában meghatározóak a korai kapcsolatok, elsősorban a szülőkkel, testvérekkel, de a tágabb család, a felmenők szerepe is lényeges. A gyerekkorunkban ismétlődően átélt csalódások, törések, bántások, tudattalanul beépülnek a személyiségbe. Felnőtt korunkra ezek válnak ismerőssé, természetessé és nagyon gyakran ismétlődővé — még akkor is, ha ez a számára veszélyes, méltatlan vagy csalódást keltő.
Az áttétel fókuszú munka abban segít, hogy felismerjük és tudatosítsuk azt, ahogyan a múlt “szereposztását” tudattalanul rávetítjük a jelenbeli kapcsolatainkra. A mentalizáció fejlesztése révén pedig önmagunkat és másokat is összetett, tudatos és tudattalan motivációk által vezérelt érző, gondolkodó lénynek lássuk. Ez elsőre nagyon magától értetődőnek tűnhet, de erőteljes érzelmek hatása alatt egyáltalán nem az. Gyakran pont az okoz szenvedést, hogy egyoldalúan, végletesen és torzítva látjuk önmagunkat vagy másokat.
A fent leírt folyamatok zavarai nagyon sokszor az élet legkezdetibb fázisaiban, a perinatális korban vagy az első egy-két életévben sérülnek. Ilyenkor az idegrendszer rendkívül rugalmas, fogékony a külső hatásokra. Tulajdonképpen ekkor alapozódik meg annak az alapélménye, hogy milyen hely is a világ számunkra. Ebből az időszakból nagyon ritkán marad tudatosan felidézhető emlék. Ez a tudás más idegrendszeri struktúrákban és testi folyamatokban raktározódik el, mint a későbbi élményeink. Úgy is fogalmazhatunk, hogy átszövi a lényünket. Az ilyen korai sérülések feldolgozásában különösen fontos bevonni a testi élményeket is. Egy biztonságos és megbízható terápiás kapcsolatban a testtel való munka fontos kiegészítése a verbális feldolgozásnak.
Ezek az irányok mind integrálják a modern idegtudomány felfedezéseit annak megértése érdekében, hogy mire van szüksége az optimális lelki fejlődéshez és hogyan dolgozhatók fel a traumatikus élmények hatásai felnőtt korban.
Milyen problémák esetén segít az egyéni terápia?
szorongás
depresszió
személyiségzavarok
krízisek, megterhelő élethelyzetek
veszteségek, gyász
önértékelési problémák
visszatérő kapcsolati nehézségek
életvezetési döntések, dilemmák
konfliktuskezelés és kommunikáció fejlesztése
elköteleződési nehézségek
perfekcionizmus
motiválatlanság, halogatás
testi tünetek, stresszbetegségek
és sok egyéb más
Ha bizonytalan, hogy az Ön által megélt nehézségekben segíthet-e az egyéni terápia, keressen bizalommal!
2025-ben elkezdtem kidolgozni egy kapcsolat- és érzelemfókuszú, élményalapú csoportos módszert, amelyben az önismeretet a beszélgetés mellett társasjátékok segítségével fejlesztjük. Ebben a folyamatban a játék tapasztalati térként és tükörként szolgál: a társasjátékokat nem elsősorban rekreációs céllal, hanem strukturált önismereti eszközként használjuk.
Hogyan reagálunk versenyhelyzetben, időnyomás alatt, együttműködés során? Mit vált ki belőlünk ha nyerünk vagy éppen ha veszítünk? Milyen szerepeket veszünk fel, hogyan kapcsolódunk másokhoz, és mit mutatnak meg ezek a helyzetek önmagunkról?
A játékhelyzetek biztonságos, mégis érzelemmel telített helyzeteket teremtenek, amelyben megfigyelhetővé válnak kapcsolati mintázataink, megküzdési stratégiáink, automatikus reakcióink.
A közös játékot pszichodinamikus szemléletű verbális feldolgozás követi. Ez az önreflexió segít a játék során átélteket összekapcsolni a hétköznapi működéssel, ezen keresztül pedig mélyíti az önismeretet.
A program elérhető tematikus workshopok és tízalkalmas zárt csoportos keretben. További részletekért: tarsasjatekosonismereticsoport@gmail.com